Communicate your buildings performances Subscribe to the newsletter
 
 

Participants


Tatabánya MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
Hungary - 250 inhabitants



Presentation of the organisation:

Megyénk legnagyobb lélekszámú települése, a 72 000 lakosú Tatabánya 1947-ben négy község: Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya egyesülésével alakult várossá. 1950-ben Komárom megye székhelye lett, 1991-ben pedig megyei jogú városi rangot kapott. A település 91 km2 területen fekszik, 14 km hosszúságban, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban. Közúti és vasúti közlekedési csomópont, az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs nemzetközi vasútvonal mellett helyezkedik el.

A természeti kincsekben gazdag, hegyláncokkal s a köztük húzódó patakokkal, forrásokkal szabdalt Tatabányai-medence ideális lakóhely volt a kezdetektől az ember számára. Területén a paleolitikumtól (őskőkor) éltek emberek. Legfontosabb régészeti lelőhelyük a Tatabánya felett lévő Szelim-barlang. A közeli Vértesszőlősön pedig az előember majd félmillió éves maradványai kerültek elő. Tatabánya város elődtelepüléseinek honfoglalás kori történetéhez számos legenda kapcsolódik. A bánhidai csata legendáját a közhiedelemben a Kő-hegy tetején felállított Turul emlékmű, valamint Feszty Árpádnak a csatáról készített nagyméretű festménye is erősítette. A régészeti feltárások anyagát a Tatabányai Múzeumban állandó kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők.

Az államalapítást követően létrejött történelmi falvaink már kialakulásuktól szervesen kötődtek a magyar történelem egy-egy mozzanatához. A Bél Mátyás leírásában említett „régi országút”, az ún. mészárosok útja évszázadokon keresztül jelentős kereskedelmi út volt. Ezen hajtották a szarvasmarhákat az Alföldről vagy még távolabbról Nyugat-Európa piacai felé. Ez az út mindhárom elődközségünket érintette. A települések neve megtalálható már a korai történeti forrásokban is. Galláról először egy 1251-es oklevél tesz említést, 1440-ben pedig két Gallát említ egy oklevél: Kisgalya (Kisgalla) és Galya maior (Nagygalla) néven; Bánhida nevét pedig egy 1288-as királyi oklevél rögzíti.

A mohácsi csatavesztés után a török hadak ezt a vidéket is felégették. A lakosság vagy elmenekült, vagy török rabságba került. A terület birtokosai gyakran változtak. Tatát gróf Esterházy József 1727-ben vásárolta meg, a hozzá tartozó falvakkal. Így alakult ki a tatai-gesztesi uradalom, amelyhez Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla is tartozott. Az új földesúr nagyszabású telepítésbe kezdett, hogy az elnéptelenedett falvakat benépesítse. Az első magyarországi népszámlálás idején, 1785-ben a három községben 2566 fő élt. A két Galla lakói németek, Bánhida lakosai pedig kétharmad részben szlovákok voltak.



A három település és a környék életében a döntő változást a XIX. század végén a szénbányászat megjelenése jelentette, ami teljesen megváltoztatta a községek korábbi életét, arculatát. Az 1896-ban kiemelt első csille szenet követően a szénkitermelés folyamatos növelésével a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. egy sokszínű gazdasági tevékenységet, több lábon álló gazdaságot épített fel. A bányászat fejlődése már a századforduló után, 1902-ben megteremtette az önálló Tatabánya települést. A gazdasági fellendülés a lélekszámban, az életmódban, az építkezésekben s a kultúrában egyaránt jelentős változásokat hozott. 1940-re az egykori bányatelepből Észak-Dunántúl egyik legjelentősebb gyáripari centruma alakult ki, ahol az üzemek 10 ezer embernek munkát, s ezáltal mintegy 30 ezer embernek megélhetést biztosítottak, megteremtve a „magyar Ruhr-vidék”-et.

A munkáskolóniák felépítésével a községek szinte teljesen összekapcsolódtak. Gazdasági és közigazgatási szempontból egyaránt indokolt volt egyesítésük. A bányák államosítása meggyorsította ezt a folyamatot. A Tatabánya néven 1947-ben egyesített négy község, várossá válásakor az ország szénbányászatának és nehéziparának egyik jelentős centruma volt. Az ország szénszükségletének kétharmadát a tatabányai szénbányák adták.

A megyeszékhelyi rang elnyerése újabb lökést adott a város fejlődésének. Egymás után épültek az új lakótelepek, amelyekre a további iparosítás miatt is nagy szükség volt. Az 1950-es és 60-as évek iparfejlesztési politikája a tatabányai széntermelés felfutását igényelte. Történelme során immár harmadik betelepítési korszakát élte meg ezekben az években e terület. A szénbányászat 15-17 ezer alkalmazottat foglalkoztatott fénykorában, s szinte nem volt család a városban, amelynek ne lett volna valamilyen kötődése a bányavállalathoz. A 60-as években nagy lendülettel folytatódott tovább az 1950-ben megkezdett új városközpont kialakítása. Az új városrészek felépítése mellett ugyanakkor, az alábányászás okozta problémák miatt, a századelőn épült kolóniákat sorra-rendre le kellett bontani.

A régi tatabányai szénmedence bányáiban azonban 1987-re a szénvagyon kimerült, s a bányaüzemek megszűntek. Néhány évig még a megyehatáron kívüli, ún. eocén bányákból folytatódott tovább a széntermelés. Az egykori 26 tatabányai akna és 5 külfejtés emlékét ma a XV-ös akna területén kialakított Szabadtéri Bányászati Ipari Skanzen őrzi.



A rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttérés gazdasági szerkezetváltást tett szükségessé. A szénbányászat és a rá épült nehézipar 110 év után végleg megszűnt. Az 1989-es rendszerváltással járó társadalmi és gazdasági változások nehézségeit a város önkormányzata tudatos várospolitikával, tervszerű gazdaságfejlesztési munkával, és az itt élő polgárok aktív közreműködésével tudta áthidalni, s ennek köszönhetően Tatabánya gazdasága újjáéledt. Új vállalatok, gyárak sora települt a városba, több ezer új munkahely teremtődött, s ma Tatabányát az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településeként tartják számon.

Az ezeréves múlttal rendelkező város nem egy évszázadok fejlődése során kialakult település. Egyedivé az teszi, hogy történetében mindaz tetten érhető, ami a XX. századi magyar valóságban a társadalmi fejlődést befolyásolta. Településünk a XX. század szülötte, a század tükre, a század városa. Tatabánya érdekes, izgalmas, folyton változó város, melynek látnivalói is érdeklődést kelthetnek az ide látogatóban.





Actions implemented in the field of building performance:

Biogáz erőmű építése folyamatban van, valamint a fűtőerőműben biomassza kazánok telepítése történik.





Contact:M. Aknai Gábor
Department:Városüzemeltetés

Adress:

Fő tér 6
HU-2800 Tatabánya
http://tatabanya.hu/

<< Back




5 janvier 2017
PETITION : Display label as an energy performance certificate
 
24 novembre 2016
The low-carbon future starts in buildings : Display® Campaign presented at COP 22
 
8 avril 2016
Energy performance label : Finnish cities support the Display label and call for clearer rules for the voluntary EU scheme
 
25 février 2016
Display® in the Maghreb
 



Is collective membership possible ?
Who can participate in the Display® Campaign ?
Who can participate in the Display® Campaign ?
Is collective membership possible ?
Can I see who is already a member of the Display® Campaign ?
What do I need to do to join Display® ?
How much is the membership fee ?
How is the Display® fee calculated ?
What are the benefits of joining the Display® campaign ?
How can Display help me with my communication campaign?


 
ENGLISH | DEUTSCH | FRANÇAIS
You are here: > English > Display in a nutshell > JOIN DISPLAY
Your communication campaign
PREPARE COLLABORATE IMPLEMENT PROMOTE EVALUATE
Display in a nutshell
ABOUT
ABOUT
The Campaign
Partners
The EPBD
Display adaptation
Software
Blog
JOIN DISPLAY
How to participate
Participation fees
Network
PARTICIPANTS
Participants
Users Clubs
Communication tools
Examples to follow
MEDIA
Newsletter
Photos and videos
Media coverage
Methodology
Documentation
Communication download
Downloads
SHINING EXAMPLES
Shining Examples
What is the TCA Award?
Shining Examples
TCA Award Ceremony 2011 - Brussels (BE)
Building statistics poster
Exhibition Gallery
Videos
History
www.energy-cities.eu
Campaign coordination: Energy Cities - 2, chemin de Palente - 25000 Besançon
Contacts:
Peter Schilken - Tél. : +49 7661 98 26 14 - Olivier Lagarde - Tél. : +33 3 81 65 37 90

RSS Help | Contact | Partners | Credits | Legal
With the support of